Wentzel Nóri, a Rátgéber Akadémia junior tehetsége három éve igazolt Pécsre, azóta az elvégzett munkának köszönhetően a válogatott egyik kulcsemberévé nőtte ki magát. A mindig maximalista, kiváló mentalitású játékos rengeteget fejlődött az elmúlt években elsősorban Ninkovics Marija vezetőedző, valamint kollégái kezei alatt, akik egyéni képzéseken segítettek stabilizálni Nóri dobásait, megtanították a jump shotra, a hazai megmérettetéseken kívül pedig számos nemzetközi tornán szerezhetett tapasztalatot csapataival a válogatott kosaras. A 17 éves játékos egy világszinten kiemelkedő generáció tagjaként tavaly Ifjúsági Olimpia és Európa-bajnoki ezüstérmet szerzett, az idei nyáron pedig világbajnoki negyedik és Eb-bronzérmes lett.
Nóri a válogatott alapembereként csatlakozott az alapozáshoz egy sűrű szezon után, melyben vezéregyéniségként junior bronzérmet szerzett és a felnőtt csapatnál is egyre komolyabb pozíciót és egyre több játékidőt harcolt ki magának. „Június 18-án kezdődött az alapozás, és a szlovénok elleni edzőmeccsen kaptam a hátamra egy ütést. Először még semmit sem éreztem, edzettem tovább, majd kiderült, hogy bekötött az egész hátizmom, ami miatt két hetet kellett kihagynom. Az is kétséges volt, hogy a világbajnokságon tudok-e szerepelni. A spanyol tornát ki is hagytam, Olaszországba azonban utaztam a csapattal. Az utolsó meccsen tudtam játszani, de nagyon ideges voltam a meccs előtt, mert nem tudtam, mennyit fog bírni a hátam. Szerencsére bírta, úgyhogy utazhattam a csapattal.”
Az U16-os válogatott 2017-ben ezüstérmet szerzett az Európa-bajnokságon, ezzel kivívta a részvételt a 2018-as, U17-es korosztálynak rendezett világbajnokságon. „A vb előtt mindenki nagyon izgatott volt, előzetesen nehéz lett volna bármit is bejósolni, hiszen csak a spanyolokat ismertük a csoportunkból. A többi csapat egészen más kosárlabda-kultúrából érkezett, ami nekünk nagyon jó tapasztalatszerzési lehetőség. A spanyoloktól háromszor is kikaptunk a felkészülés alatt, kétszer egy ponttal, egyszer pedig két ponttal, így indultunk neki a csoportmeccsnek, amit végül egy ponttal sikerült megnyernünk. A csoportban Argentína és Új-Zéland voltak még az ellenfeleink, őket is legyőztük, így csoportgyőztesként Angolával játszhattuk a nyolcaddöntőt, amit papírforma szerint megnyertünk.
Utána következett a Japán elleni mérkőzés. Az edzőnk úgy készített fel rá, hogy azt mondta, életünk legtöbb sprintjét ezen a meccsen fogjuk lefutni, és igaza volt. Igazi babaarcú gyilkosok voltak, a meccs előtt mosolyogtak, nevetgéltek, de amint feldobták a labdát, megváltozott minden, brutálisan nehéz ellenfelek voltak. Végül 62-74-re nyertünk, és következett Amerika az elődöntőben. Ők egészen más dimenziót jelentettek a mezőnyben, más szintű fizikummal rendelkezik minden játékosuk. Mikor bemelegítés közben odanéztem, láttam, hogy a 187 centiméteres játékosuk zsákolt, akkor éreztem, hogy nem feltétlenül olyan meccs lesz, amit mi szeretnénk. Az ausztrálok elleni mérkőzés a bronzéremért nagyon jó volt, jól indult a találkozó, nagyon sokáig kézben tartottuk a mérkőzést, éreztük, hogy meglehet, ezért volt nagyon bosszantó, hogy saját magunkat vertük meg a végén.”
Wentzel Nóriék csalódásként élték meg az ausztrál válogatott elleni hatpontos vereséget, holott a második legjobb európai csapatként csak a legjobb négy között találtak legyőzőre a világbajnoki mezőnyben. „Rengeteg üzenetet kaptunk, hogy szép a negyedik hely, nagy dolog, ez segített átlendülni a mélyponton, de persze bennünk maradt, hogy a harmadik helyet is simán megszerezhettük volna.”
Az U17-es válogatott július 29-én játszotta a vb bronzmérkőzését Minszkben, augusztus 4-én viszont már kezdődött az U18-as Eb Udinében. ”Az Európa-bajnokságot majdnem ugyanazzal a csapattal csináltuk végig, mint a vb-t, mindössze két játékos cserélődött ki a keretünkben. Az első két meccsen még mentünk előre, a harmadik mérkőzésen viszont elfogyott az erőnk és a lendületünk, kiütközött a fáradtság a lettek ellen, itt ki is kaptunk. A horvátok elleni meccs sem volt egyszerű, de a célunk a nyolcba jutás volt, ki-ki meccsen megharcoltunk érte és öt ponttal nyerni tudtunk. A franciák ellen a négybe jutásért úgy léptünk pályára, hogy ha nyerünk, az extra, ha kikapunk, akkor a papírforma érvényesül. Sikerült nyernünk, és amilyen ünneplés utána volt az öltözőben, az felejthetetlen! Jött a spanyol-meccs, ők szinte teljesen új válogatottal tudtak kiállni, másik kerettel érkeztek, mint az U17-es vb-re. Egy nagyon nyögve-nyelős meccsen kaptunk ki egy nálunk sokkal fittebb csapattól, ezt a hárompontos vereséget is nagyon sajnálom, mert jól kezdtünk, de a végére elfogytunk, bedaráltak minket. Ezután jött a bronzmérkőzés, ami előtt azt mondogattuk egymásnak, hogy kétszer nem kaphatunk ki, nem lehetünk megint negyedikek. A lettek ellen a csoportkörben 12 ponttal kikaptunk, ez volt a mélypont, a bronzért pedig megint ők következtek. Utolsó meccs, mindenki ki szeretett volna adni magából mindent. Sikerült nyernünk két ponttal egy hatalmas csatában, akkor el sem hittem! A díjátadó ceremónia a legemlékezetesebb, annál jobb érzés nincs, mint mikor kimondják, hogy Hungary, és felléphetsz a dobogóra” – emlékszik vissza Nóri.
Wentzel Nóri mindkét tornán a válogatott fontos láncszeme volt. „A két hét kihagyás megviselte a játékomat, ezt főleg a világbajnokságon éreztem. Nekem a meló kell ahhoz, hogy jól tudjak játszani. Most ez hiányzott, fizikálisan és mentálisan is, de ennek ellenére is próbáltam kihozni magamból a maximumot. Az Európa-bajnokságon már sokkal jobb volt, egyénileg sokkal jobban sikerült számomra. Voltak megbeszéléseink nem csak az edzőinkkel, hanem a csapaton belül is, rengeteget biztattuk egymást. Ez nagyon sokat segített.”
A kontinens-és világverseny után rövid pihenő jutott Nórinak, a játékos mentalitására pedig jellemző, hogy ezt sem használta ki teljesen, és előbb csatlakozott a felnőtt csapat felkészüléséhez. „Az Eb után másfél hetem volt pihenni, még maradtunk pár napot Olaszországban a családommal, majd a Balatonon töltöttünk három napot. Az Európa-bajnokság után éreztem, hogy game over, nagyon kellett a pihenés, mert nagyon hosszú volt ez a szezon. A PEAC felajánlott egy hosszabb pihenőt is, de nem akartam élni vele, mert teljesen új csapatunk van, és idő kell a beilleszkedéshez.”
Nóri egyike azoknak, akik első lakókként költözhettek be a Nemzeti Kosárlabda Akadémia 60 fős kollégiumába. Hannával, ikertestvérével és junior csapattársával osztoznak a kétágyas, komfortos, légkondis szobán, amelyhez saját fürdőszoba is tartozik, emellett közösségi terek, felszerelt tanulószoba és teakonyha is a játékosok rendelkezésére áll. A játékosok sportolói étrend szerint étkeznek a kollégium éttermében, a dietetikus pedig az állandó tanácsadás mellett igény szerint személyre szabott programot is készít. „Miután visszajöttem, beköltöztünk az új kollégiumba. Nekem nagyon tetszik, egészen más színvonalú minden, mint azokon a helyeken, ahol eddig laktunk. Minden nagyon új és nagyon jól felszerelt, akárcsak az edzőcsarnokban.” Wentzel Nórinak így bármikor lehetősége van használni a kollégiumtól pár méterre lévő világszínvonalú csarnok infrastruktúráját, akár egyéni képzésről, akár erősítésről van szó, szép időben pedig a kollégium két rekortán borítású pályája is a kollégisták rendelkezésére áll a gyakorláshoz.
A tehetséges bedobóra az idei szezonban is többfrontos kihívás vár. „Az biztos, hogy nehezebb feladat lesz pályára kerülnöm, mert szerintem az idei csapatunk erősebb, nagyon jó csapatunk lesz idén. Célom, hogy a második félidőben is pályára tudjak lépni, ne csak az U20-as szabály miatt kapjak játéklehetőséget. Az edzőmtől eddig pozitív visszajelzéseket kaptam, főleg a védekezésemet illetően, úgyhogy próbálom ehhez tartani magam. Junior korosztályban és NB I. A-ban számítanak rám, a saját korosztályomban nehezebb lesz játszanom, mert keveset edzünk együtt. Mindennek ellenére pozitív vagyok és nagyon várom az új szezont, mert nagyon sok jó játékosunk van, a célunk idén is az éremszerzés, ami lehetne még fényesebb is, mint a múlt szezonban.”
Nóri a tavalyi évben elsőéves juniorként kiváló egyéni teljesítményt mutatva bronzérmet szerzett, a szeptember 29-én a BEAC otthonában rajtoló junior bajnokságon kulcsjátékosként számítanak rá. „A junior csapatban szeretnék húzóember lenni magabiztos játékkal, az NB I A-ban pedig jól védekezni, határozottnak lenni a pályán, a pontszerzésben is részt venni, és minél jobban segíteni a csapatomat a lehető legjobb helyezés elérésében. Emellett az idei szezonban fogok érettségizni is, most úgy gondolom, a közgázon szeretném folytatni a tanulmányaimat.”
Wentzel Nóra idén is kiemelkedően sikeres nyarat zárt korosztályos válogatottjával, az U17-es világbajnokságon negyedik, míg az U18-as Európa-bajnokságon harmadik helyen végzett.
