Szakmai és stratégiai igazgatónk, dr. habil. Rátgéber László értékelte a jelenleg is zajló szezon első felét, kitérve több olyan szakmai kérdésre, amely filozófiája szerint nagyon fontos építőköve és állomása az Akadémia életének.
Felnőtt férfi csapatunk a harmadik szezonját kezdte az élvonalban, tehát még mindig nem mondható rutinosnak ebben a mezőnyben – az út elején járunk a többiekhez képest. Ugyanakkor nem kérdés, ezen a saját filozófiánk alapján megálmodott úton szeretnénk maradni a következő években is!
– A munkánk azért sokrétű és nehéz, mert több szempontnak is meg kell felelnünk. A felnőtt csapat ugyanis az akadémiai rendszer kimenetét képezi, épp ezért nagyon fontos számunkra, hogy folyamatosan az élvonalban szerepeljünk. Ha nincs kimenet, akkor csak az utánpótlásig tudjuk nevelni a tehetségeket. Tehetségeink nemzetközi szintű kosárlabdázóvá nevelésében kiemelkedően fontosak a felnőtt élvonalban eltöltött első évek, mivel itt kerülnek olyan közegbe, ahol megtapasztalhatják és megtanulhatják az élsport elvárásait mind fizikai, mind szakmai, mind mentális területen. Számunkra fontos küldetés, hogy a játékosaink fejlődését ebben a szakaszban is segíteni és irányítani tudjuk, mivel valójában ekkor dől el, hogy kiből lesz nemzetközi vagy hazai szintű éljátékos. Enélkül a csapat nélkül nem működhetne jól az Akadémiánk, hiszen így tudjuk kontrolláltan biztosítani, hogy megfelelő szerepet kapjanak fiataljaink, és így tudjuk leginkább elkerülni azt, hogy a tehetséges játékosok azért ne teljesíthessék ki karrierjüket, mert ezekben az években egyáltalán nem, vagy csak nagyon keveset játszanak, illetve csak sokkal később kapnak lehetőséget más csapatokban. (Ami például egy olyan sikeres korosztály esetében megtörtént, amelynek tagja Pongó Marcell és Kucsora Csaba.) Ami a női vonalon már rég jól működik – mivel volt felnőtt csapat és nyilván a biológiai tényezők is segítik a lányok gyorsabb beépítését a felnőttsportba –, most a fiúknál is elkezdődött: két gimnazistánk 20 percet átlagol az NB I-ben, miközben egyetlen junior vagy U21 es meccset sem játszottak még az idén. Valahol így képzeltem el az Akadémia működési elveit, amikor kezdtünk.
Az pedig, hogy NB I. A-csoportos csapataink vannak, nem csak nekünk fontos, hanem a városnak és a Pécsi Tudományegyetemnek is, hangsúlyozta Rátgéber László. A nemzetközi mezőnyben is sikeres női együttesünk mellett a férfiaknál is az élvonalban képviseljük a pécsi színeket, a pécsiséget és az egyetem brandjét! Hazánk, Európa sőt kis túlzással a világ minden nagyobb városában van élvonalbeli férfi felnőtt kosárlabdacsapat, amely a helyi sportélet egyik ékköve, és amely rengeteg örömet szerez a szurkolóknak. Nagy dolognak érezzük, hogy ezt Pécsett mi tudjuk képviselni – épp ezért rendkívül fontos, hogy a következő években is stabilan ott legyünk az elsőosztályban, ahol tudatosan és hitelesen tudjuk majd építeni akadémiai rendszerünket és példamutatóan tudjuk reprezentálni és képviselni a várost valamint az egyetemet. Ha megvalósulhatna az általunk már felajánlott és megfogalmazott életszerű városi összefogás, akkor nemcsak a fiatalok megjátszatása és a bennmaradás lehetne a cél, hanem akár érmekért is küzdhetnénk. Az eddigi munkánk legnehezebb döntései, az ezzel járó konfliktusaink és kényszerű megalkuvásaink abból származnak, hogy rendkívül nehéz működtetni két csapatot, amelyek a felnőtt élvonalban szerepelnek. De ahogy ez eddig ki is derült, sem a női, sem a férfi kosárlabdában pillanatnyilag nem működnénk megfelelően nélkülük.
Nagyon fontos az a folytonosság is, amit az Akadémiai rendszerünk képvisel! Megtaláljuk a tehetségeket, integráljuk őket, és kineveljük a felnőtt kosárlabdának. Folyamatosan, korosztályról korosztályra. Mögöttünk az elődjeink, itt vagyunk a jelenben, és már látjuk a jövőt, hogy jön a következő generáció! Ez a folyamatosság is egy küldetés: nem csak egy-egy generáció kapcsán, egy-egy évben tesszük ezt meg, hanem állandóan, folyamatosan!
– A szezon elején nagyon komoly, bátor döntéseket kellett hoznunk azért, hogy a fiatal játékosainknak lehetőséget tudjunk adni. Elengedtük olyan rutinosabb magyar játékosainkat, mint Kerpel-Fronius Gáspár, Scherer Bálint, vagy éppen Herger Salamon. Nagyon fájt a szívünk ezért, de csak így tudjuk teljesíteni a legfontosabb küldetésünket, az olyan fiatalok versenyeztetését – ahogy már említettem –, mint például a két 2007-es születésű gimnazista, Lukácsi Gábor és Mezőfi Márk, akik tizenhat forduló során komoly teljesítményt nyújtottak, átlagosan több mint húsz percet játszanak. Ne feledjük, ott van még mellettük a mindössze húszéves Bor Gábor is!
Természetesen nagyon kettős érzés azt látni és megélni, hogy olykor olyan játékos miatt veszítünk el mérkőzést, aki néhány éve még nálunk pallérozódott. Ez történt például a Zalaegerszeg ellen: két egylabdás mérkőzésen maradtunk alul, úgy, hogy a Scherer és Kucsora alkotta kettős az első mérkőzésen tizenöt, míg a másodikon húsz pontot szerzett. Vagy éppen Meszlényi Robi esetében, aki tíz pontot termelt ellenünk a Sopron színeiben. Egyértelmű, hogy ha csak az eredmény számítana nekünk, akkor ezek a játékosok még mindig nálunk játszanának, de mi nem tehetjük meg, hogy feláldozzuk fiataljaink esélyeit, vagy korosztályokat a pillanatnyi sikerességért. Az említett volt akadémistáinknál hat évvel fiatalabbaknak (Lukácsi és Mezőfi) biztosítunk meghatározó szerepet az idei szezonban!

Egyre több növendékünk játszik a hazai felnőtt élvonalban az ország különböző csapataiban. A már említett Pongón, Kucsorán, Schereren és Hergeren kívül Meszlényi Róbert meghatározó játékosa a Sopronnak, Párkányi Máté pedig pályára kerül az Alba Fehérvárban. Az NB I. B Pirosban is fontos szerepet kapnak az egykori játékosaink, így Bolyos Mateja a Nyíregyházában, Schmera Gergely a Tiszaújvárosban, Kazy Balázs a MAFC-ban, Árva-File Balázs a Miskolcban, Merkl Barna a PVSK-ban. Ahogy a szereplésük és játékuk minősége mutatja, közülük többen nagy valószínűséggel már az élvonalban folytathatják a következő szezonban. A felnőtt válogatottban már most van két játékosunk, Pongó Marcell és Meleg Gergő, de biztosak vagyunk benne, hogy néhány éven belül még többen fogják képviselni az Akadémiát a nemzeti csapatban.
Nagyon fontos, hogy az utánpótlás terén nem abban mérjük azt, hogy sikeresek, eredményesek vagyunk, hogy hány meccset nyertünk, hogy megint nyerünk-e az országos döntőkben, hanem abban, hogy mindegyik korosztályban több játékost is adunk a válogatottaknak, akik ráadásul rendre meghatározó szerepet töltenek be. Egyértelmű: a legfontosabb az, hogy minél több növendékünk jusson el az NB I. A csoportba és a felnőtt válogatottba – ezzel fogunk igazán értéket teremteni a magyar kosárlabda számára!
Annak érdekében, hogy kosárlabdakultúránk és a játékosaink továbbra is töretlenül fejlődjenek, folyamatosan versenyeztetjük őket a nemzetközi porondon is – rangos tornákon veszünk részt, amelyeken a legjobb európai klubok csapataival találkozunk.
– Mindenki láthatja már, hogy Gáspár Vince, Fekete Ádám, Inalegwu Noel a következő három nagy reménység, de bátran elmondhatjuk azt is, hogy a kadett, a serdülő és a fiatalabb korosztályokban is számtalan fiatal tehetség bontogatja a szárnyait! Ez a folyamatosság a mindennapi tudatos, kemény munka eredménye! Örülünk annak, hogy ebben a munkában most már magyar edzők viszik a prímet – az élvonalbeli csapatunk vezetőedzője és a mentoredzőink külföldiek, de a többiek mind magyarok. Zalay Zoltán szakmai igazgatóhelyettes irányítása mellett Berkics Bence az U23, Németh Konrád az U19, Moosz Milán az U16, Komlódi Dénes az U14, Váits Olivér az U13, Nagy Kevin az U12-es korosztály vezetőedzője.
Az akadémiánk fontos produktivitásának tekintjük azt is, hogy edzőinket sokoldalúan képzett, a nemzetközi elvárásokat jól ismerő szakemberekké képezzük. Büszkén mondhatjuk, hogy edzőink többsége – mint korábbi játékosunk – az Akadémiánk rendszeréből került ki! Ők hitelesen képviselik és adják tovább azt a kosárlabdakultúrát, amely kialakítására tudatosan törekszünk, és amelyről hisszük, hogy sikerességünk és nemzetközi versenyképességünk legfontosabb kulcsa. Nem mellesleg nem csak nálunk bizonyítanak a tőlünk indult edzők, nem csak nálunk érnek el eredményt és dolgoznak példaértékűen, hiszen ezt látjuk mindkét nem felnőtt és korosztályos válogatottjainál, vagy éppen a városi rivális férfi csapat esetében is, ahol jelenleg Sértő Ádám, Szentpáli Gergő és Szavay Péter személyében olyan korábbi játékosaink dolgoznak, akik több éven keresztül edzősködtek nálunk.
A produktivitásunk további elemét képezi még, hogy nemcsak játékosokat és képzett szakembereket biztosítunk a magyar kosárlabda számára, hanem a játékvezetők között is megjelentek már azok a szakemberek, akik az Akadémiánkról kerültek ki, és képviselik annak kultúráját tevékenységük során.

Akadémiánk leány szakágának csapatai és játékosai egyénileg is nagyon fontos sikereket értek el a 2025/2026-os szezon őszi időszakában. Talán a legfontosabb: a Nemzeti Kosárlabda Akadémia három növendéke, Rátkai Eszter, Josepovits Kinga és Laczkó Sára is bemutatkozhatott a magyar felnőtt női kosárlabda-válogatottban! A felnőtt csapatunkat erősítő lányok, Eszter és Kinga teljesítményét rendre kiemelik az országos sportszakmai sajtóorgánumok is, hiszen az U20-as játékosok összevetésében toronymagasan Eszter nyújtotta ősszel a legjobb teljesítményt, Kinga pedig mindössze 17 évesen került fel a toplistákra annak köszönhetően, hogy a játék minden elemében jelentősen fejlődött, és stabilan nyújt jó teljesítményt az élvonalban.
– Rátkai Eszter, Josepovits Kinga, Laczkó Sári ugyanazon a meccsen mutatkozott be a felnőtt válogatottban, ez ritkaság és egyben nagy büszkeség is. Sokan nem értették, de mi a bátor döntések közé soroljuk, hogy az élő szerződése ellenére év közben ingyen elengedtük Sárit Sopronba, ahol az év végén bajnoki címet ünnepelhetett. Ha mi nem a játékosunk fejlődését vesszük figyelembe, ez sohasem történt volna meg. Lehetséges, hogy ezzel a Sopront bajnoki győzelemhez segítettük, de egyúttal megerősítettük akadémiai rendszerünket, mivel a Sopronban működő rendszer nem a másik élvonalbeli csapatukból választott U20-as játékost, hanem tőlünk. Abban is biztos vagyok, hogy Sári nem lett volna válogatott, ha nem szerepel a soproni felnőtt csapatban. Ezzel együtt Rátkai Eszternek – aki két évvel fiatalabb – teret nyitottunk, amit ő ki is használt, és szintén felnőtt válogatott lett.
Természetesen óriási segítséget jelent a fiatalok folyamatos előrelépésében, hogy Rátgéber László figyelemmel kíséri minden tehetség munkáját, hatalmas tapasztalatának és tudásának köszönhetően tanácsokkal tudja ellátni a játékosokat és a szakembereket.
– Örülök, hogy felnőtt csapatunk, az NKA Universitas Pécs nagyon jól szerepel. A mai sportéletben állandóan olyan értékeket akarnak eladni a sport mellett, amelyekre valójában nincs is szükségünk. Ezért tesz különösen boldoggá, hogy ez a csapat olyan értékeket képvisel, olyan szokásokat alakít ki (érezhető a régi nagy pécsi csapatok szellemisége), mint az adj ki magadból mindent, soha ne add fel, az igazi csapatszellem, a szurkolók tisztelete és a lokálpatriotizmus. Igazi csúcsteljesítmény az övék, ezért is bízom abban, hogy az idén egyetemünket és városunkat meg tudják majd ajándékozni akár a legfényesebb érmekkel. Ezért is szenzációs egy ilyen környezetben, amit én laboratóriumnak nevezek, nevelni az akadémistáinkat – folytatta Rátgéber László – Az egyik alapelvünk az, hogy minél előbb a felnőtt kosárlabdába küldjük akadémistáinkat. Már tizenhat éves korukban lehetőséghez juttattuk és szeretnénk juttatni őket, hogy lássuk, mire képesek, megadva az esélyt számukra, hogy európai klasszisokká válhassanak a későbbiekben. Több olyan játékost is adott már Akadémiánk a magyar válogatottnak, akik tizenhat évesen mutatkoztak be a felnőttek között, és maradandót alkottak a nemzeti csapatban: ebben a sorban elég, ha Kiss Virág, Juhász Dorka vagy Wentzel Nóri nevét említjük.
Rátgéber László kiemelte, nagyon boldog a vezetői és szakmai stáb miatt, a felnőtt csapatot ugyanis remekül vezeti a Zseljko Djokics, Iványi Dalma alkotta páros. A vezetőedző, Zseljko Djokics olyan kosárlabdakultúrát mutat a fiataloknak, olyan szintre emeli a szenvedélyt és az intenzitást, amely munkából érkezve játékosaink a világ bármely csapatába beférhetnének. Ezzel érjük el az egyik nagyon fontos elvünket és célunkat, azt, hogy a kosárlabdázóink felismerhetőek legyenek. „Talán nem kell külön magyaráznom, hogy a pécsi kosárlabda legnagyobb ikonjának, Iványi Dalmának az ittléte számomra mekkora boldogság! Jó érzés, hogy velünk dolgozik, hogy a napjait itt tölti az Akadémián, edzi és neveli a gyerekeinket – tette hozzá Rátgéber László.
Ezek után természetesen rátért az elmúlt években egyre kimagaslóbb sikereket elérő női utánpótlás vonal edzőinek értékelésére is.
– Alper Koc ittléte nagy szerencse és öröm számunkra! Alper gazdag pályafutása során már négy Euroliga-győztes edzőnek volt a segítője, nagy tapasztalattal rendelkezik, próbáljuk minél jobban kihasználni az ittlétét. Alper emberi és szakmai kvalitásai kiemelkedőek, ami meg is látszik játékosainkon és csapatainkon. Boldog vagyok Meszler Balázs miatt is, aki az U16-os válogatott edzője lett, rendkívül jó szakmai és pedagógiai érzéke van, jól beleilleszkedik ebbe a szakmai vonalba. Serdülő csapatunkat Rátkainé Eördögh Edit vezeti, ez is nagy boldogság számomra, szeretem nézni, hogyan játszanak csapatai, a lelkesedésük, a szakmaiság kézzelfogható.
Ahogy a fiúknál, úgy a lányoknál is rendkivül fontos, hogy ne egyedi edzői döntések szülessenek, hanem stábdöntések, így minimalizálva a hibás döntések meghozatalát. Rátgéber László ugyan manapság már nem a pálya széléről segíti a fiatalokat, de fontos párhuzamot tud vonni a mai tehetségek, és a már komoly eredményeket elért korábbi játékosai között: „Nemcsak technikai, taktikai és fizikai képességeit fejlesztjük a növendékeinknek, hanem győztes karaktereket, igazi erős személyiségeket és vezéregyéniségeket nevelünk. Ezzel összefüggésben mindig büszke voltam arra, hogy a játékosaim több mint tíz éven keresztül voltak a magyar válogatott csapatkapitányai, emlékezzünk csak vissza Iványira, Fegyvernekyre, Raksányira.
Akadémiánk növendéke, a Galatasaray együttesével a török bajnokságban és az európai porondon is remeklő Juhász Dorka tehetsége és tudása kimagaslik csapatában, köszönhetően többek között azoknak a kosárlabdaspecifikus és értékrendi alapoknak, amelyeket Pécsett sajátított el. Az egész éves teljesítményét tekintve talán nem is volt kérdés, hogy másodszor is őt választotta a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége az év női játékosának. Dorka remek kapcsolatot ápol az Akadémiával, amikor alkalma van Pécsre látogatni, mindig beugrik korábbi sikerei helyszínére, ennek is köszönhető, hogy sok akadémista példaképként tekint a centerre, aki igyekszik elérhető lenni a fiatal pécsi tehetségek számára is, így nem csoda, hogy sokan azért dolgoznak keményen, hogy a jövő Juhász Dorkái lehessenek.
Az U18-as csapat alkotja a női amatőr NB I-ben szereplő U23-as gárda gerincét, amely nagy büszkeségünkre vezeti a bajnoki tabellát, és emellett bejutott a Hepp Kupa négyes döntőjébe.
– Hőgye Petra, Gréts Dalma és a Halmágyi testvérek, Kata és Kitti is kiválóan haladnak, komoly játékpercekhez jutnak az NB I-ben, egy olyan csapatban, amelyik veretlenül vezeti a bajnokságot. Mindez pedig azt jelenti, hogy máshol még több játéklehetőséghez juthatnának!
Az interjú végén Rátgéber László mesélt arról, hogy a karácsonyt főként pihenéssel töltötték, amelyet követően lehetősége volt a szakmai stábbal családiasabb hangvételű, hosszabb évértékelő megbeszéléséket folytatni.
– Záró gondolataként nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy még rengeteget kell dolgoznunk, nincs megállás! Sok javítanivalónk van még, de a lényeg az, hogy minden nap jobbak kell, hogy legyünk, mint voltunk tegnap. Sokaknak van véleménye és módszere a kosárlabdáról és a nevelésről, sokan mondják teljesítmény nélkül, hogy én azt gondolom, hogy... Mi arra vigyázunk, hogy előbb elveket állítsunk fel, és azokból dolgozzuk ki a szabályokat és alakítsuk ki a módszereket, szerepeket és felelősségeket! Az akadémiai státuszunk és küldetésünk miatt a bizalom kérdésköre sokkal összetettebb, mint egy általános sportklubnál. Nagyon fontos, hogy a tehetségek nevelését elkezdő klubok bízzanak bennünk annyira, hogy hozzánk irányítják játékosaikat, illetve bízzanak bennünk azok a profi klubok, ahová tovább lépnek a nálunk nevelődött játékosok. És ebből ered talán a legfontosabb, hogy az általunk képviselt kosárlabdakultúra alapja az, hogy a játékosaink és szüleik bízzanak bennünk, mert a bizalom minden siker záloga. Minden mozzanatunkkal azon vagyunk és leszünk, hogy ez a bizalom minden irányban erős és megingathatatlan maradjon! – zárta értékelőjét Rátgéber László.
