A bajnokság meglepetése: a Vojvodina legyőzte a Zvezdát!

2020. július 07.
A bajnokság meglepetése: a Vojvodina legyőzte a Zvezdát! Az újvidéki női kosárlabda szebb napjai Rátgéber Lászlóval (az ifjabbal) tértek vissza az 1991/1992-es szezonban. Nem csak az újvidéki Magyar Szó, az országos sportsajtó is felkapta a fejét arra, hogy az általa irányított fiatal Vojvodina 1991. november elején simán legyőzte a Crvena Zvezdát. A lányok végül egészen a bajnoki döntőig meneteltek, a fináléban aztán a Zvezda már érvényesítette a papírformát. A belgrádi csapat akkori vezetőedzője, Zoran Kovacsics nemrég Akadémiánk vendége volt, s örömmel elevenítette fel a közös emlékeket.

Egymás nyakába borulva üdvözlik egymást. Látszik a kölcsönös tisztelet és szeretet. Néhány perc telik csak el, és már a kiállított érmeket, kupákat nézegetik, ahol ott van egy olyan ezüst is, amely visszarepíti őket az időben. Rátgéber büszkén mutatja az 1991/92-es jugoszláv bajnokságban nyert ezüstérmet.

– A huszonhárom aranyérmem mellett csak három másik érmet tettem ki, a két Euroliga-bronzot, valamint ezüstből csak ezt az egyet. Óriási eredménynek tartom a jugoszláv bajnokságban elért második helyet! Ez volt az egyik legnagyobb edzői bravúrom: kieső csapatnak tartottak minket, erre döntőt játszhattunk. Amikor még a bajnokság elején legyőztük a Zvezdát, az országos sportsajtó a bajnokság meglepetéseként aposztrofálta a sikerünket. Nem véletlenül, ugyanis a Vojvodina húsz év után tudta ismét legyűrni a belgrádiakat. Akkor, 1971-ben édesanyám is játszott azon a meccsen.

A szenzációs győzelmet természetesen az újvidéki Magyar Szó sem hagyta szó nélkül: bizakodva azt írták, remélik, hogy a női kosárlabdát ismét telt ház mellett, magas színvonalon játsszák majd a városban. A Rátgéberrel (akit végül az Év edzőjének is jelöltek) készített interjúban pedig így vélekedett a tréner saját csapatáról: „Az idén talán a hatodik helynél többre nem visszük.”

Tévedett. Sokkal többre vitték.

– Nagy meglepetés volt az, hogy a Rátgéber Laci vezette Vojvodina a döntőbe került! Emlékszem, saját fiatalokból építettek csapatot, s fiatal edzővel akartak fejlődni, szép fokozatosan előre lépni. Ehhez képest rögtön a fináléig meneteltek! Amikor az elődöntőben kiverték a Partizant, már mindenki tudta, hogy komolyan kell venni őket. A kicsi Géber ekkor mutatta meg igazán, hogy milyen edzői vénája van, hogy nagyon jó érzéke van ehhez a szakmához – mesélte mosolyogva az akkori jugoszláv élcsapat, a Crvena Zvezda vezetőedzője, Zoran Kovacsics.

Ami persze nem véletlen, elvégre – némi túlzással – az anyatejjel együtt szívta magába a kosárlabdázást. Édesapja híres edző volt, édesanyja kiváló válogatott játékos, mindkettejük ellen volt szerencséje meccselni a kiváló szakembernek.

– Az akkor még néhány éves Lacika gyakorlatilag ott élt a pályán. Láttam, amikor szaladt a vonal mellett a kispadhoz, amelyen édesapja ült. Az edzői tudás ebben az esetben apáról fiúra szállt, nem kérdés!

Abban az ominózus döntőben aztán már nem tudott felülkerekedni a Vojvodina, Rátgébernek és csapatának fejet kellett hajtania a bivalyerős Zvezdával szemben, 2-0-ra győztek a belgrádiak. A későbbiekben a két tréner nem csak egymás ellen meccselt, hanem a válogatottnál együtt dolgoztak. Kovacsics volt a vezetőedző, Rátgéber a segítője, s mindössze egyetlen nap választotta el őket attól, hogy 1992-ben kiutazzanak a barcelonai olimpiára: már ott voltak a hotelben, készültek az indulásra, amikor a délszláv háború miatt egyszer csak mindent lefújtak.

A két tréner akkor is találkozott egymással, amikor Rátgéber már Magyarországon építette az „Egyetemet”. Kovacsics a bolgár Levszki vezetőedzője volt, a pécsi és a szófiai együttes pedig barátságos meccset játszott egymással. Kovacsics nevetve, de a jobb mutatóujját Rátgéber felé lengetve mesélte az akkori sztorit.

– A Levszki nem volt túl erős csapat. Elkezdődött a meccs, és Laci húsz percen keresztül egész pályás letámadást vezényelt ellenünk. A fejem végig egy irányban állt, nem tudtuk áthozni a labdát a másik palánkhoz… A szünetben elkaptam, és megmondtam neki, hogyha most emiatt engem kirúgnak, akkor ő fogja állni a fél fizetésemet! – nevetett a 72 esztendős mester.

A jó hangulat mindig jellemző volt rá. A Rátgéber Kosárlabda Akadémia edzője, a korábbi kiváló szerb válogatott játékos, a pécsi színekben magyar bajnok Vilipics-Kmézics Daliborka a Zvezdánál dolgozott Kovacsiccsal, így nagyon jól ismeri a trénert.

– Együtt két bajnokságot és egy kupát is nyertünk! Nagyon jó edző volt, mindig remek hangulatot teremtett a csapatnál. Amikor ma arra ébredtem, hogy jön hozzánk az Akadémiára, máris elkezdtem mesélni a vicceit Zokinak (Kmézics Zorán – a szerk.), amiket annak idején ő mondogatott nekünk.

A szerb szakembert Rátgéber László végigkalauzolta az Akadémián, a létesítmény minden részletét megmutatta, miközben elmesélte, mi a célja, a küldetése az intézménynek. Kovacsicsot láthatóan lenyűgözték a látottak, végül röviden így összegzett: „Itt minden nagyon jó, szuper minőség!”

« vissza
Kövess minket közösségi oldalainkon, ahol megtalálhatod a legaktuálisabb híreinket!
Facebook Instagram Youtube
Emberi Erőforrások Minisztériuma


GOOGLE TÉRKÉP
TOVÁBB A KAPCSOLATOK MENÜBE

"Rátgéber Kosárlabda Akadémia" Alapítvány

Központi elérhetőségeink: +30 447 5376

Iroda: 7632, Pécs, Megyeri út 74/1.

Online adatkezelési tájékoztató | Süti beállítások

© 2020 Rátgéber Kosárlabda Akadémia, minden jog fenntartva!xxx