Út a csillagokig – 4. rész

A Rátgéber Akadémia előtt volt egyszer egy Rátgéber Egyetem is Egy nagy szívet, egy hideg fejet, négy koffert és rengeteg energiát – ezt hozta magával Rátgéber László, amikor annak idején Pécsre érkezett. A PVSK vezetősége Újvidéken talált rá a fiatal trénerre, akivel gyorsan megállapodtak a közös folytatást illetően, s aki aztán a második évében már bajnoki címig repítette a pécsi női kosárlabdacsapatot. Rátgéber szerint a kulcsember Horváth Judit volt, aki azonnal befogadta, elfogadta. A siker kulcsa pedig az volt, hogy annyit dolgoztak, mint senki más, ennek köszönhetően pedig egy „aranygyár” lett a PVSK. A Rátgéber-éra első aranya 1995. április 17-én született meg, de a vezetőedző tudta, hogy nem lehet csak úgy a babérokon ücsörögni – minden csoda három napig tart, mondta a Széchenyi téren vele készült interjúban. Ez a csoda jóval tovább tartott három napnál.

Út a csillagokig – 3. rész

A Rátgéber Akadémia előtt volt egyszer egy Rátgéber Egyetem is A győztesnek járó serleget és az aranyérmeket sem kapták meg, ennyire nem számítottak a szövetség illetékesei arra, hogy a PVSK-Dália a harmadik meccsen, idegenben ismét legyőzi a BSE-t. Legyőzte, ezzel 3-0-ra lezárta a párharcot, és a pécsi női kosárlabdacsapat Rátgéber László vezetésével megnyerte az első bajnoki címét. Negyedszázaddal ezelőtt, 1995. április 17-én történt mindez: éjjel hatalmas bulit tartottak a Széchenyi téren több ezer szurkolóval, majd pár nappal később a sportcsarnokban újra érezhették azt a mérhetetlen szeretetet Balázs Hajniék, amilyenre korábban sohasem volt példa. Jó volt pécsinek lenni. Egymásra talált a csapat, a szurkolók – az egész város.