A Rátgéber Akadémia neveltjét, a Galatasaray és a magyar válogatott klasszisát, Juhász Dorkát választották a 2025/2026-os Euroliga évad legértékesebb játékosának. Dorka olyan csillag, aki példakép lehet minden gyermek számára, aki kosarasmezt ölt magára. Rátgéber László gondolatai az Euroliga frissen megválasztott MVP-jéről.
A zaragozai Euroliga Final Six alatt hirdették ki és adták át a 2025/2026-os szezon egyéni díjait. A legrangosabb európai kupasorozat legértékesebb játékosa (MVP) az idei évadban Juhász Dorka lett, egyben a szezon legjobb ötösébe is beválasztották olyan világsztárok mellett, mint Emma Meesseman vagy Julie Allemand. Dorka fantasztikus szezont fut, és bár az Euroliga döntőjét ki kellett hagynia sérülés miatt, a Galatasaray vezéregyénisége volt egészen a fináléig, a válogatottban pedig szintén oroszlánrészt vállalt abban a történelmi sikerben, amelyet a vb-re való kijutás kiharcolása jelentett.
Juhász Dorka csapata ezüstérmet nyert az Euroligában, az Akadémiánkról indult játékos pedig 26 évesen minden idők legfiatalabb MVP-je lett az első számú női kupasorozatban.
A Rátgéber Akadémián 2012-től nevelkedő Juhász Dorka korosztálya egyik legnagyobb tehetsége, akiről már tizenhét éves korában is szuperlatívuszokban nyilatkozott Rátgéber László. „Huszonöt éves pécsi pályafutásom alatt nem láttam hozzá hasonló tehetséget” – mondta az a mesteredző Juhász pályája kezdetén, aki látta klasszissá érni Iványi Dalmát, és dolgozott pályájuk csúcsán a világ legjobbjaival, Taurasival, Sue Birddel. Rátgéber László szavaira érdemes odafigyelni: szerinte a még csak 18 éves Josepovits Kingából is lesz még Euroliga MVP.
Rátgéber nem csak egyéni képzéseken segítette a csillogóan tehetséges Juhász Dorkát, aki mára Európa legjobbja lett, hanem beszélgetett vele és a szülőkkel. „Ebben a helyzetben különös csavar, hogy Dorka édesanyja, Balázs Hajnalka játékosom volt a pécsi kosárlabdázás aranykorában. A kiemelt tehetségeket nem csak kosárlabdázni, hanem gondolkodni is tanítom a pályán és a pályán kívül is” – mesélte Rátgéber. A tehetséggondozás pedig nem ér véget az akadémiai képzési rendszer korosztályos határánál: a mesteredző tanácsot ad az igazolási kérdésekben, egyeztet olyan világsztár edzőkkel, mint Geno Auriemma, a UConn Huskies női kosárlabdacsapatának vezetőedzője, Amerika legsikeresebb egyetemi kosárlabdaedzője, vagy Ekrem Memnum, akinek nagy szerepe volt abban, hogy Dorka a Galatasarayba igazolt.
Dorka képzése nagyon tudatosan épült fel: Rátgéber mindig követelte, hogy Dorka irányítson, hogy labdát adjanak a kezébe, állandó döntéshelyzetbe jusson. Játékintelligenciája, passzkészsége, koordinációs képességei, mentalitása miatt tökéletes irányító is lehetett volna. Ahogy viszont Dorka folyamatosan nőtt, bedobóként, majd négyes-ötös poszton kezdett játszani, de a mai napig profitál abból, hogy alacsonyabb poszton kellett helyt állnia, amikor a sportág alapjait elsajátította. Kulcs volt az is, hogy 16 évesen már komoly játékpercei voltak a felnőtt csapatban úgy, hogy közben a fókusz az ő egyéni fejlődésén volt, így szintén hármas poszton szerepelt az élvonalban. Szerencsére Zseljko Djokics is sokat hozzátett a felnőtt csapatnál, így Dorka korán megismerhette az igazi professzionális kosárlabda edzéskövetelményeit.
És miért Dorka lett a legjobb? Mert ő akarta a legjobban, és soha nem adta fel! A korosztálya kiemelkedő alkatú játékosa nem csak tehetségével, szorgalmával tűnt ki, gyermekként is fanatikusan szerette a kosárlabdát. Ezt a fanatizmust, a kosárlabda iránti szent őrületet pedig kislányként a Lauberben szívhatta magába, a pécsi katlanban, édesanyja mellett a lelátón döntötte el, hogy ő is kosárlabdázó szeretne lenni. Annak a közegnek teremtő ereje volt, mindenki részese akart lenni a csodának, amit ott a kosárlabda jelentett. Dorka pedig megcsinálta, mára ő az egyik legfényesebb csillag.
Juhász Dorka volt az egyetlen, aki nem csak lenyomta az edzéseket, egyéni képzéseket, hanem kazettán visszanézte klasszis édesanyja, Balázs Hajnalka mérkőzéseit, a rongyosra nézett VHS-ek előtt értette meg a játék alapjait a kiemelkedő játékintelligenciájú játékos. „Nagyon sokszor beteszem a kazettákat, minden egyes meccset, a döntőket. Nagyon tehetséges és jó játékos volt, úgyhogy a célom, hogy olyan játékos legyek, mint ő volt. Még van hová fejlődnöm… De ha rendesen edzek, utolérhetem anyukámat” – nyilatkozta 2014-ben, miután a serdülő csapattal hatodik, a kadettel kilencedik helyen végzett, serdülőként pedig beválogatták a döntő All Star csapatába. Mert Juhász Dorka nyakába egyszer sem akasztottak aranyérmet utánpótlás-versenyen. Az Akadémia kiemelt tehetséggondozó edzőjeként Imreh Ajtony viszont olyan munkát végzett vele, amely felkészítette arra, hogy felnőtt karrierjében a világ élvonalába tartozhasson, elindította egy pályán, amely megalapozta a magyar válogatott jelenbeli sikereit. Nem az utánpótlásban kell aranyérmeket nyerni – ez az utánpótlás-edző alázatossága. A szenvedélyes munka, amelynek eredménye tíz év múlva érik be egy másik csarnokban, más edzők kezei alatt. Isztambulban, Zaragozában, Minnesotában.
Juhász Dorka nem a szerencsének köszönheti sikereit, olyan játékos, akinek sérülések hátráltatták pályáját, majdnem ketté is törték azt. Miután mindössze 16 évesen sikeresen bemutatkozott a pécsi felnőtt csapatban az NB I. A-ban és az európai élvonalban, 2018 nyarán keresztszalag-szakadást szenvedett az U18-as Európa-bajnokságon. Egy teljes szezon kihagyás és hosszú rehabilitációs munkafolyamat után tért vissza a pályára az Egyesült Államokban. Rengeteg plusz munkával, tudatosan építette fel magát egy olyan sérülés után, amely a legtöbb fiatalnak a pályája végét jelenti. Dorka nem adta fel, és az amerikai egyetemi bajnokságban is hamar észrevetette magát kiemelkedő technikai és taktikai tudásával, mentalitásával. Nem véletlen, hogy kiemelt helyen draftolták a profi amerikai kosárlabda ligában, akárcsak Akadémiánk másik válogatott tehetségét, Rátkai Esztert.
Dorka pedig többször bizonyította, hogy a padlóról is fel tud állni. Amikor a magyar női válogatott egy labdára volt az olimpiai álmoktól, de ez a labda nem befelé pattant a gyűrűbe, a válogatott egyedül maradt a sárdobálás közepén. A 2024-es kudarcot feldolgozva a csapat a fájdalomból motivációt kovácsolva jutott ki 28 év után újra a világbajnokságra Juhász Dorka vezérletével. Válogatottjaink, Juhász Dorka, Takács-Kiss Virág, Laczkó Sára, Wentzel Nóra, Rátkai Eszter és Josepovits Kinga fémjelzik azt a következő sikergenerációt, amely naggyá teheti a magyar kosárlabdát, és azt is mutatja, milyen szellemi kisugárzása van Akadémiánknak Európában és világszinten is. Akadémiánk neveltjei felé mindig nyitva van az ajtó, legyen szó edzési lehetőségről vagy a rehabilitációs és regenerációs központ szolgáltatásairól. Azért dolgozunk minden egyes nap, hogy ez a sor folytatódhasson és még több klasszist nevelhessünk a magyar kosárlabda számára!
